EnergiaGorilla

Végzettségét tekintve közgazdász, szakmáját tekintve energetikus, hozzáállását tekintve aggódó állampolgár. Egy gorilla türelmével.

Friss topikok

  • Éhes ló: @Flyer68: meglehetős spéttel reagálsz, de a kérdésemre adott válaszod megnyugtat: minden kibaszott... (2015.01.29. 10:04) Büszkén, nonprofit módjára
  • lombozódó: polyvinyl 2014.05.31. 18:02:02 Sajna nem tudja, ő csak ott van egy jó fizetésért. Ez ma az orszá... (2014.06.22. 23:06) Üres zsebből, üres zsebbe, nemzeti tulajdonban, biztonságban
  • twentydigitcombination: Hali! "Mostanra már a magyar háziasszonyok is fújják, hogy az USA-ban palagáz-forradalom zajlik." ... (2014.06.17. 11:32) A világ nem elég
  • Netuddki.: Állami? Ami állami tulajdonban volt régen az szükségszerűen lerohadt. Más. Azért kíváncsi lennék ... (2014.04.04. 08:01) 28 nappal később
  • das boot: Frankó írás! (2014.03.19. 13:29) Trükközik-e az MVM?

2013.02.04. 14:09 energiagorilla

Orbán Viktor, az energia- és geopolitika Fogarasi Árpádja

Emlékeznek még Fogarasi Árpádra? Ő Szalacsi Sándor falubélije, aki pénzt és energiát nem kímélve készült a világháborúra, egy ormótlan beton atombunker megépítésével. Nos, Orbán Viktor viselkedésében nagyon erősen hasonlít Fogarasi Árpádra. Orbán is fél a háborútól. Erre jutottam, hogy csak ez lehet a gáztárolási kapacitások állami kézbe vonása mögött. Minden más eshetőség menedzselhető az ésszerűség határain belül.

A napokban csúcsosodott ki a vita, hogy mennyit is ér, és az állam mennyiért fogja megvenni az E.ON Földgáz Storage-ban megtestesülő öt földalatti földgáztározót, és kapcsolódó infrastruktúráit. Vajon tényleg csak 300 millió eurót ér, vagy annyit se? Vagy a 800 millió az egy korrekt ajánlat? Vagy nem is a tározók a fontosak, mert ez csak egy gáláns lelépési pénz a németeknek, hogy ne keltsék rossz hírünket a világban?

554842012Kocsord_-_Az_ojjektum_belseje_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Az ojjektum belseje

Kevés szó esik arról, hogy mire is kell ez nekünk. Először ezt kéne tisztázni, és abból levezethető, hogy mi mennyit is ér.

A kormányzati kommunikáció legújabb csodája az, amikor a nemzetgazdaságunk költségvetését egyébként jelentősen megterhelő tranzakcióról azt állítják, hogy általa a lakosság terhei csökkenhetnek, hiszen ez a pár milliárd köbméteres puffer azért lesz nagyon jó, mert olyankor is lehet bele töltögetni, amikor jó ára van a gáznak, és akkor a csúcsidőszaki fogyasztáskor nem a piacról kell élnünk, hanem a spájzból vesszük elő a sokkal olcsóbb átlagáron eltett gázbefőttet.

Nos, ezt hívják spekulációnak, ezt szokták csinálni a gonosz karvalytőkés bankárok meg brókerek, hogy olcsón vesznek olyasmit, aminek később a drágulására számítanak, nagyon rafinált tevékenység. Ilyet Viktor biztosan nem csinálna, neki ez morálisan lenne aggályos, ahogy őt ismerhetjük. Mások pénzével tőzsdézni? Ha ez kiderülne, elsőként őt kérné számon a számonkérő Papcsák, vagy Budai, vagy kinek is a fején van most ez a lúzersüveg.

Azért sem lehet ez az indok, mert ilyen hülyeséget ma már senki sem csinál, hogy fizikai szállítással spekulálna bármire is: arra ott vannak a származtatott termékek, a határidők, opciók és egyéb szerződéses formában élő jövőbeni megállapodások. Amikor a brókerek rézzel, olajjal, búzával, borral, békességgel spekulálnak csillió dollár értékben, olyankor nem kerül át egyik közraktárból a másikba a sok áru, hanem csak papíron folyik ez. Persze van, aki nem csak nyerészkedés miatt spekulál, hanem hogy ellátását kiegyenlítse, és mindig legyen olyan lobogtatható szerződése, amit egykor jó áron kötött, és amire hivatkozva behajthatja a kért árut a szállítójától. De ehhez sem kell igazából nagy raktár – feltéve ha megbíznak egymásban a felek.

Érdemes valamennyit mindig félrerakni, ezt tudjuk már nagyanyáinktól, hiszen ha leesik a hó, megközelíthetetlen a kisközért, akkor ne halljunk éhen. Ha van egy jól felfűtött acélkohónk, akkor nem szabad kitennünk magunkat annak a kockázatnak, hogy pont kisiklik a szenet szállító vagon és nem jutunk fűtőanyaghoz, és beledermed az acél a kohóba, és dobhatjuk ki az egészet. Ilyen stratégiai fontosságú dolgokhoz érdemes tárolni előre, de ezt sem feltétlen kell magunknak csinálni, hanem megállapodni valakivel, aki tárol helyettünk, akár másnak is, mert úgy jobban megéri. Feltéve ha megbíznak egymásban a felek.

Marad még egy indok: költségvetési szempontból nagyon jól mutat, ha beruházásként vásárolok egy nagy tározót (aminek csak az adott évi amortizációját kell megjeleníteni egy éves eredménykimutatásban) az abban tárolt – a párnagázon felüli – mobilizálható gázt a beszerzéskori roppant előnyös áron kiveszem, és ezzel pár hónapig csökkenthetem a lakosságnak a piaci ár alatt való gázjuttatás miatti többletkiadásaimat. Persze hosszútávon, mikor drágán kell visszatöltenem a tározót, akkor már mindegy lesz, de ezzel ismét nyerek egy kicsit. Biztos vagyok benne, hogy Viktor ezt nem lépné meg, mert ez a Gyurcsány-féle trükkök százait idézi, és hát ha valaminek, annak látszatát biztos el akarja kerülni Viktor, hogy Gyurcsányhoz hasonlítson bármiben is, ugyebár…

Lassanként körvonalazódik az egyetlen valós indok: a bizalom hiánya. Orbán fél valamitől, nem bízik abban, hogy piaci áron ezt a tárolást más csinálja, magunknak kell a kezünkbe venni sorsunkat, mert mindenki más úgy is csak az életünkre tör, elvágja a vezetéket, ledugaszolja a tározót. Bármi pénzt megér neki, hogy az ebből a bizalmatlanságból eredő komforthiányát helyreállítsa. Innentől okafogyottá válik, hogy mi a piaci ára egy tárolónak. Miért, mi a piaci ára egy völgygátnak? Ha valaki másé, és megfenyegethet bennünket, hogy elárasztja a völgyet, akkor minden pénzt megérhet, hogy a mienk legyen. Mi a piaci ára egy kikötőnek, vagy egy kontinensek között áthaladó csatornának? A történelemben tucatnyi példa van arra, hogy bármennyi pénzt megért valakinek, hogy saját fennhatósága alatt tudjon egy ilyen stratégiai pontot. Ekként tekint a tározóra is Viktor: kell neki a túléléséhez. Bár tudjuk, hogy egy földalatti tározó nem betonból van, hanem természetes kőzetrétegből, de akkor is: ez az ő atombunkere. Fogarasi Árpád mániákusan hitt abban, hogy csakis egy bunker biztosíthatja a túlélését. Viktor a tározóban hisz. Ez neki minden pénzt megér.

Hogy ebből a pénzből ezer más dologra is lehetne költeni? A függőségünk felszámolására, alternatív zöldenergiás beruházásokra, vagy az energetikai innovációk ösztönzésére, vagy a hétköznapi jólétünk megalapozására, egyebekre? Az mindegy neki, az nem elég gyors, és nem eléggé kézzelfogható. Árpinál sem volt egy ép karosszék se, lukas volt a szúnyogháló, és nyikorogtak a nyílászárók, a bunker terve mindent felülírt.

Érdektelen, hogy hányszázmillió euró. Kell neki, mert fél. Hogy kitől fél? Na ez a legnagyszerűbb az egészben: Obelix legújabb cimboráitól, az oroszoktól. Azoktól az oroszoktól, akiknek néhány nappal ezelőtt gentleman’s agreement keretében vélhetőleg odaadta a teljes paksi fejlesztést. Biztosan ő is tudja, hogy ha valami, akkor ez nagyon komoly függés és kiszolgáltatottság: érdekszféránkon kívüli ország mérnökei építik az atomerőművünket. Nem tehetett mást, nyilván ezer oka volt, hogy ez a megállapodás megköttessen, évek óta a levegőben lógott, hogy ha ezt nem az oroszoknak adjuk, annak súlyos ára lesz. Efölötti szégyenérzetében keresett valamit, amivel kompenzálni tudott: legalább a gáztározók a mi kezünkben vannak.

Van-e bárki, aki ezek után még mindig azt gondolja, hogy a rezsicsökkentéshez hozzájárulhat ez a tározóvásárlási művelet?

Fordítanál energiát a megértésre? Kövesd a Gorillát a Facebookon!

1 komment

Címkék: energiapolitika eon energiapiac gáztároló orbanviktor


A bejegyzés trackback címe:

https://energiagorilla.blog.hu/api/trackback/id/tr115062290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

das boot 2013.03.20. 00:43:02

Gaztarolo, kedves gorilla. Egyebkent magvas gondolatok, nagyon emlekeztetnek valakiere. :-)