EnergiaGorilla

Immár magyar a gáztároló, a gázkereskedelem, a gázvezeték, persze a gáz még orosz. Vajon beszélhetünk-e így biztonságról?

Több helyütt is megjelent, hogy nincsenek nagy tartalékok a magyar földalatti gáztárolókban, amikre általában meg is jön a hivatalos válasz, hogy márpedig folyamatban van ezeknek feltöltése. Nem csak a hagyományos kereskedelmi, hanem a stratégiai tartaléknak minősített készlet sem elegendő. Ennek előírt mértékét 2011-ben felezték meg 1200-ról 600 millió köbméterre, aztán idén tavasszal a geopolitikai viszonyok miatt visszaemelték rendeletileg 900 millió köbméterre. Na most a gond az, hogy ez továbbra is csak rendelet, azzal még nem lehet fűteni, legfeljebb úgy, hogy kinyomtatjuk, és betömködjük a cserépkályhába. Ma ismét hitet tettek a hivatalosságok, hogy a töltés folyik, 5 millió köbméter per nap tempóval.

50 méteren 3 óriásplakát – mi ez, ha nem a megtestesült szerénység és a javakkal való takarékos sáfárkodás?

Dundul az MVM, az állami energetikai kisgömböc, van már benne mindenféle portéka! Dolgos hónapok állnak a társaság mögött, eljő az ideje az eredmények szelíd közhírré tételének.

Hol máshol lehetne ennek jobban szerét ejteni, mint az állatkerti sétányon, óriásplakátok formájában. Pár lépésre található egymástól Paks dicsérete, a semmitmondás ünnepe, illetve a gázüzletág visszaszerzésének megéneklése.

Mostanra már a magyar háziasszonyok is fújják – csak kis lemaradásban a magyar politikusok után – hogy az USA-ban palagáz-forradalom zajlik. Mit tesz ezen gigantikusnak ígérkező versenyelőny birtokában a világ vezető nagyhatalma? Téved, aki arra tippelt, hogy ül a babérjain. Inkább megduplázza a vízerőművi kapacitásait.

Nemrégiben készült el egy felmérés az Egyesült Államok vízrajzának energetikai szempontú potenciáljáról. Az ország mintegy 3 millió kisebb-nagyobb folyóvizén 80ezer olyan gát található, ahol érdemes elgondolkozni a villamosenergia-termelésen. Az átfogó kutatás megállapítása szerint olyan 65 gigawatt teljesítményt (a meglévő magyar villamos kapacitások hétszeresének megfelelő termelőerőt) képviselnek ezek a lehetőségek.

Nem valószínű, hogy különösebben fel fogja kapni a hazai média, pedig érdekes fejlemény!

Oroszország ismét tiltakozik az EU harmadik energiapaci liberalizációs csomagja ellen. Több mint 3 éve vitáznak ezen, vélhetőleg az ukrán konfliktus kapcsán vált hűvösebbé a felek között a viszony. Az unió előírása az, hogy nem lehet egy kézben kereskedelem és átvitel. Nem lehet a Gazpromé az a cső, amin ő gázt ad el Európának. Márpedig ha nem tudja direktben birtokolni a Gazprom a saját infrastruktúráját, akkor az a keménykedésnek is gátat szab. (Itt a zsebszerződések nem játszanak, ekkora méretekben nehéz bizalmas strómant találni anélkül, hogy kiderülne.)

A harmadik liberalizációs csomagot - és közvetve ugyebár a gonosz EU-t - Magyarországon is illik ekézni. A csomag direktíváinak be nem tartása kapcsán kb. másfél tucat tagországgal szemben fogalmazott már meg kritikát Brüsszel. Ezeket az uniós megszólalásokat aztán itthon rendre úgy interpretálják, hogy "Brüsszel a rezsicsökkentés visszavonásáért harcol az energiamultik érdekében". És a trükk többnyire be is jön.

Az orosz fél is hasonlóan fog hivatkozni arra, hogy összejátszik ellene az EU meg a WTO.

Kihirdette a kormány, és most már a csapból is ez folyik, hogy Némethné a választási hajcihő elmúltával folytatja a nonprofit közműszektor törvényi hátterének előkészítését és a vállalati rezsicsökkentés feltételeinek megteremtését. Elárulom: a vállalatok rezsicsökkentésének feltételei már réges rég meg vannak teremtve! A teremtménynek neve is van: MVM Partner.

Van a versenypiacon jelenleg mintegy száz áramkereskedő. Közülük jó néhány kínál villanyt cégeknek. Vannak továbbá energetikai tanácsadók, brókerek, energiahatékonysági beruházást közös finanszírozásban vállalók és még számtalan szakember, aki mind abból él, hogy egy vállalkozásnak szebb és jobb energiaellátást biztosítson, ha erre van igénye. Persze ezen a piacon az egyik legkomolyabb akadály még mindig az érdektelenség; az, hogy a vállalatok alig vannak tisztában azzal, hogy lehetne olcsóbb a villany, van mód megtakarításra, ha akad forrás egy takarékossági beruházáshoz.

Na és ezen a piacon ott egy állami szereplő: MVM Partner a neve.

Az elmúlt négy év fejleményei alapján mindenki biztosra veszi, hogy az energiaszektor államosítása eldöntött tény. Van azért itt néhány jel, ami megfontolásra érdemes.

Olvasva a közéleti, esélylatolgatós, jövendölős cikkeket, rendre visszatérő elem, hogy a jól bevált rezsicsökkentési kampány sikerén felbuzdulva a választás megnyerése esetén a Fidesz folytatni fogja a szabadságharcot az energiaszolgáltatók ellen, államosítva amit még nem államosított, árat vágva ott is, ahol még nem tette.

Szerintem meg pont fordítva. Fogadni nem mernék rá, de azért ha pánik nélkül, higgadtan nézzük meg az elmúlt nagyjából fél évet, vagy akár csak az idei év eddigi részét, akkor bőven találunk érveket az ellenkezőjére. Nézzünk párat:

A múlt héten a paksi hitel részletei, illetve az amnéziás börtönévek után már bátran valló Zuschlag mellett eltörpült egy hír, miszerint egy áramaukción három kereskedőcég felhajtotta az árakat. Nadekinekállhatezérdekében?

A Világgazdaság hozta elsőként a hírt, hogy az MVM Partner aktuális negyedéves áramaukcióján március 5-én a vártnál magasabb árak születtek, amik utána a HUPX nevű áramtőzsdén is áremelkedést váltottak ki. És hogy állítólag már a MEKH (én szeretem Energiahivatalnak hívni) is vizsgálódik. Bár kizárt, hogy bárkit elmarasztaljanak ez ügyben, érdemes azért fantáziálni kicsit a lila ruhás nőről a lehetséges indokokról.

Apa, kezdődik! Az MVM tárgyalásokba kezdett az E.ON lakossági villany és gázértékesítési, valamint földgázelosztó hálózatának átvételéről. Most jó lenni MVM-esnek, bizonyára repesnek az örömtől, hogy megint lett egy cégük, jövőhéten a budavári siklót csapják hozzájuk aztán meg a margitszigeti zenélőkutat, hogy integrálják és tegyék hatékonnyá, ahogy jólesik. Nézzük, kinek jó ez – és ha igen, miért nem?

Olvasgatva az ügylet részleteiről szóló beszámolókat, úgy érzem, először talán érdemes tisztába tenni, hogy mi is történt – és aztán kicsit agyalhatunk arról, hogy mi is történhetett. Hiszen eléggé eltérő interpretációk keringtek az elmúlt 48 órában a sajtóban. Vagy az van, hogy ennyire nem közérthető, hogy miről szól az ügylet, vagy ennyire ellentmondásos hírek szivárogtak ki véletlen, vagy akarattal. Volt először hír arról, hogy „kivonul az E.ON Magyarországról” és kész, beadták a kulcsot, meg volt olyan is, hogy mindenki mindent cáfol, csupán a gázhálózat eladása került szóba.

A szolgáltatók fekete szerdájaként beharangozott erőlködés végül a Nemzeti Együttműködés Rendszerének csúnya szorulását eredményezte. Túlzás lenne bármiféle győzelemnek, vagy sorsfordító mérföldkőnek nevezni. Mindenesetre ez egy jel arra nézve, hogy nagyon éles kanyar esetén a rezsiharcosok sportautója sem tudja meghazudtolni a fizika törvényeit: alulkormányozottá válik, és el kell venni a gázból, hogy ne essen le az ívről.

„Szerdán nehéz napjuk lesz a szolgáltatóknak” – fenyegetőzött Lázár János napokkal ezelőtt. „Fájni fog a szolgáltatóknak!” – ígérte Rogán hétfőn. Nincs is igazán pankráció előzetes trashtalk nélkül! Egyúttal újabb hajmeresztő ötletek, valóságtól elrugaszkodott felvetések lettek kiszivárogtatva, hogy aztán egy keddi lázas riadólánc után a szerdai ülés valójában arról szóljon, hogy miként lehet győzelemként kihirdetni a visszavonulást. Vagyis: a valóság közbeszólt.

Évszázadok múltán a történészek meg fogják állapítani, hogy volt itt egy nép, amelyik annyira rettegte a valóságot, hogy saját törvényekkel próbálta felülírni azt saját kényelmére. Jöjjenek velem, ismerjék meg az új dimenziót, a rezsi dimenzióját, ahol a szeretet fűti a lakást, a pénz az égből hullik, az emberek a boldogságot kutatva járnak el a munkába.

Van egy alternatív valóság Magyarországon, egy sajátos mitológia. Ebben nincsenek erőművek, átvitel, meg rendszerirányító, elosztók vagy kereskedők, hanem egyszerűen csak „közműcég” van. Van kötelező eposzi jelzője is: „a nyerészkedő közműcég”. A csalfa multi. Amelyik kötelezően monopolium. Mert ugye mi más lehetne mint monopolium??? Látott már bárki olyan lakást, ahol kétféle konnektor volt? A közműszolgáltatások természetüknél fogva monopoliumok, nem vitás. Aki mást állít, az félre akarja vezetni a zembereket!