Nem ért az atomhoz, de kéne egy hitelesnek tűnő álláspont és néhány okos mondás? Az Energia Gorilla, ahol tud, segít! Farsang alkalmából a legjobb jelmezekből válogattam, válasszon ön is, és menjen azzal a paksi népszavazásra!

Mindenkinek kell legyen valami véleménye a paksi bővítés ügyében. A vélemény mellé pedig érvek szükségesek. Válasszunk hát a szezonnak és habitusunknak megfelelőt! Ez a szezon nem szereti a pasztell színeket, a bizonytalanokat elsodorják a hűvös szelek. Legyünk hát határozottak, dacoljunk az észérvekkel és minden körülmények között válasszuk a feketét vagy a fehéret.

Ha már eldöntöttük, hogy feketék (azaz atompártiak), vagy fehérek (bővítésellenesek) vagyunk, akkor igyekezzünk egy mondatban összefoglalni álláspontunkat:

„Bárki bármit mond, az atomerőműnek nincs igazi alternatívája a villamosenergia ellátásban!”

„Az atomenergia a huszadik század legkártékonyabb zsákutcája, ki kell farolnunk belőle, mégpedig sürgősen!”

Egy dologra fel kell hívjam a figyelmüket: sose keverjék a két fő színt. Vagy talán szürkék akarnak lenni? Áldozatul akarnak esni azoknak a feketéknek és fehéreknek, akik önökre potenciális meggyőzhető alanyokként tekintenek? Ne adjanak esélyt az agymosásnak, álljanak ki határozottan álláspontjuk mellett. Ha mást hezitáláson kapnak, hassanak oda lelkiismeretükre, szorítsák rá, hogy valódi döntést hozzon. Lássunk egy-két dialógust példának:

• - Te Pál, én nem vagyok egy méregzöld, elfogadom, hogy szükség lehet atomerőműre, de azért ez mégiscsak pofátlanság, hogy így kell megtudjuk, ráadásul éppen pont tőle!?
• - Ez nem válasz, Alfréd! Tekints el a körülményektől, kell az az atomerőmű, vagy sem? Akkor meg nem mindegy, hogy hogyan?

• - Margit, én évekkel ezelőtt is meg voltam róla győződve, hogy lehetséges lesz valaha atomenergia nélkül élni, a férjem is utolsó pillanatig hitt ebben, Fukusima idején egyik szemem sírt, de valójában a másik nevetett, és üdvözöltem a bojkottot is… de azt látom, hogy ha ilyen kis lépésekben haladunk, akkor tényleg ki fogunk futni az időből, és nem lesz ami hajtsa azt az istenverte mosógépet!
• - Gittám, nem ilyennek ismertelek meg, hadd ne kelljen csalódnom benned! Világ életedben tudtad, hogy hova állj, pont most kezdesz feleslegesen agyalni ilyeneken?

Fontos, hogy mindenkit kimozdítsunk a szürke zónából. Az atom ugyanis hit kérdése, ezt jó ha elfogadjuk. Hányan érthetnek úgy igazán Magyarországon az atomhoz? Ezren? Talán ezerötszázan? És hányan vannak közülük, akik nem az atomerőműtől, vagy az annak piacára utazó anti-atomlobbitól kapják a bérüket? Talán tizen, tizenöten? Ők meg nyilvánvalóan azért lehetnek függetlenek, mert senkinek sem kellettek, se Paksra, se a multikhoz, szemüvegesek és különben sem értenénk a hebegést-habogást ami a szájukon kijön! És ha őket is megnézzük, hogy mi a véleményük, bizonyára találunk ráutaló jeleket. Egy keresztfélév a Lomonoszovon, egy komposztáló a kertben, egy egyoldalú egyetemi TDK, egy hippi szerelem a hetvenes évekből? Mindenki húz valahova! Akkor meg nem mindegy??? Objektív szakmai álláspont Paks ügyében nem létezhet, mi se törekedjünk rá, csak foglaljunk állást! Azonnal cselekedjenek, ha valakitől elhangoznak a bűvös szavak, szófordulatok:

„Egyfelől… másfelől”

„De tudnunk kell azt is.”

„Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk…”

Ha már elhatároztuk, hogy hova állunk, fontos, hogy legyenek érveink! Az érvek olyan szükséges kiegészítők, amik katalizálják az alapszín hatását. Válogassunk bátran a nekünk tetsző érvekből, igyekezzünk karakterünknek megfelelőt kiválasztani. Ha ön már családos, legalább középkorú, akkor tetszeleghet egyfajta bölcs, tájékozott, stabil véleményvezéri szerepben. Ha fiatal, akkor legyen progresszív, igyekezzen leleplezni az érdekeket, amik az egykor még megbízhatónak hitt médiát mozgatják. Mondandóját színesítse történelmi példákkal, hivatkozásokkal néhány tavalyi HVG cikkre, világítson rá nemzetközi összefüggésekre, gondolkoztassa el beszélgetőpartnerét. Vegyesen adok atompárti és atomellenes érveket, bízom a kedves olvasó éleslátásában, hogy tudja, melyiket milyen alapszínhez találták ki.

„Vajon a franciák mind teljesen hülyék, hogy mai napig atomerőművekre épül a villamosenergia ellátásuk? A németeknek is csak akkortól lett büdös, hogy rájöttek, hogy az erőltetett megújulós fejlesztés lökést adhat a leragadt gazdaságuknak. Lássál a dolgok mögé Árpád, nehogy elhidd, hogy Merkel majd pont a német gyerekek két szép szeméért játssza a zöldet!”

„Egy biztos, amikor gond van, olyankor az emberek kidobhatják a kukába az összes hiperszuper találmányukat. Olyankor fával fűtöttünk, kristályrádiót eszkábáltunk, igyekeztünk úgy beosztani az időnket, hogy nappal intéztük amit kellett, éjjel pedig kipihentük magunkat. Minél bonyolultabb valami, annál több kompromisszummal járt, nekem ez volt a huszadik század nagy tanulsága, Vivien.”

 „Akárhogy rettegünk is az oroszoktól, elköltözni nem tudunk előlük, akkor pedig abból kell főzni, ami van, ugye Tibor. Vagy jobb lenne a finn példa, a többször elhalasztott, és az eredeti tervekhez képest többszörös költséggel?”

„Ferenc, ne gyere nekem azzal, hogy a németeknél már ennyire meg annyira lenyomta a szél a villany árát. Te is tudod, hogy azok a németek, mi meg a magyarok vagyunk. Hol látsz te itt olyan szelet, ami meghajtana egy ilyen monstrumot? Különböző magasságokban mérik, és közismert, hogy a mi eredményeink nem kielégítőek ezen a téren. Külön szomorú, hogy a nap sem süt eleget, és ennek bizony az óraátállítás sem kedvez.

„Még nem láthatjuk Fukusima összes következményét, de amit látunk, az már most nyilvánvalóvá teszi, hogy öngyilkos vállalás bárhol bármilyen atomerőmű!”

„Robikám, előbb számolni kellene, mielőtt pálcát törünk az atom felett! Ha csak napelemekkel akarnánk kiváltani ezt a teljesítményt, akkor az Alföld minden egyes négyzetméterére kellene raknunk egy ilyen napelemet. És akkor az éjszakákról még nem is beszéltünk! Erről persze egyik cikk sem beszél, miért is tenné, akkor nem lenne aki szponzorálná a lapját!”

„Többezer milliárd forint hitel és orosz függés száz évre, egyetlen tollvonással, szerinted ez normális?! Miközben van ez a TED-es videó, amiben a pali 3 perc alatt elmondja az összes érvet, hogy miért rossz az atom, és az emberek csak néznek kerek szemekkel, nézd meg te is, Dénes!”

A legkiválóbb trükk, ha az, aki önre tekint, nem tudja eldönteni, hogy fehéret lát-e, vagy feketét. Figyelem, ez nem szürkeség! Ez olyan mesteri képesség, ami nem a vizuális percepción keresztül hat, hanem a mélylélektan törvényeire építve ér el hatást. Az understatement jegyében, kétségekkel teli szerény filozófusként közelíthetünk partnerünkhöz, hogy aztán palladinként sújtsunk le rá, és bírjuk jobb belátásra! Lássunk pár kiváló példáját ennek a technikának:

„Bírom, hogy mindenki szakértő ebben az országban! Miért nem lehet az igazi szakemberekre bízni az energetika kérdéseit? Jó lenne, ha nem X és Y mondaná meg, hogy mi a jó nekünk, hanem hagynánk rendesen dolgozni azokat, akikre ez bízva van”

„Se te, se én nem fogjuk tudni megmondani, hogy mi lenne a jó választás. Ahogy eddig is, most is a fejünk fölött döntenek. De bízzunk abban, hogy akik ott vannak a tűz körül, ők is olyan emberek, mint te, vagy én, felelősségtudattal, lelkiismerettel.”

Végezetül egy jó tanács: egy-egy szuperhatásos elem mindenkit le fog nyűgözni a szettjében! Ha a kiegészítő érveink egyikeként egy kifejezetten provokatív megszólalást választunk, akkor nyert ügyünk lesz. Lássunk néhány klasszikust az elmúlt hetekből, ami még sokáig megőrzi fényét! Ezekkel zárom is soraimat, kívánva jó válogatást, jó vitatkozást:

„Beszélhetnek ezek a zöldek összevissza, de gondolom ők is szeretnék feltölteni a kis hófehér laptopjaikat, aztán ha nem lesz áram, akkor pofázhatnak!”

„Emberek vagyunk, emberi hibákkal. Ha rosszul van összerakva egy szélerőmű, akkor eldől, kaszál kicsit, és legfeljebb idő előtt lesz betakarítva a kukorica. De az atom az más. Ha egy ilyen leesik az asztalról… ugye érzed a különbséget?”

„Minden, ami modernizmus, az riasztja az embereket. Ugyanez volt az első lokomotívval, meg a robbanómotorral. Tudtad, hogy tudósok a múlt század elején a 25 kilométerperórás sebességről kijelentették, hogy afölött káros élettani hatás lép fel, és akár halált is okozhat a „száguldás”? Na, kezeld ugyanilyen fenntartásokkal, ha valaki azt mondja neked, hogy a használt fűtőmű ennyi meg annyi millió év alatt sem bomlik le. Talán kivárta valamelyikük, hogy így tudja?”

„Közületek kevesen emlékeznek szegény Déry Jánosra! Kiváló riporter volt, egyszer repült át Csernobil felett a munkájából kifolyólag. Nem sokkal később meghalt rákban. Talán véletlen, talán nem…”