EnergiaGorilla

Míg itthon a lakosság energiatudatossága kábé addig terjed, hogy nagy melegben megrohanjuk ventillátorért a barkácsáruházakat, addig az angoloknál simán megél egy webshop, ami zöld-energiás modulokat árul lakossági felhasználásra. Mi kellene nekünk ahhoz, hogy rácuppanjanak az emberek az energiahatékonyság témájára?

Nem pihen a flex, megy neki újra a kormány az energiaszolgáltatóknak, újabb 10 százalékkal csökken a rezsi. Hol van még tartalék a rendszerben? És meddig játszható ez?

Egyre valószínűbb, hogy el fogunk költeni különösebb aggodalmaskodás vagy töprengés nélkül másfél olimpiányi pénzt egy olyan fejlesztésre, amit finoman szólva sem övez az energetikai szakma egyhangú jóváhagyása. Ha őket nem is, de a közvéleményt könnyen lehet lekenyerezni majd az alábbi öt érvvel. Ha majd ezeket hallja, gyulladjon fel önben is a gyanakvás vörösen izzó ívlámpája.

Fantasztikus, hogy mennyire nem tudunk felnőtt módra megközelíteni még egy ilyen ügyet sem mint a közkutaknál szomjazó romák ügye. Két végpontból lehet választani, az agyatlan cigányellenesség csap össze az elvtelen szeretetbajnokokkal, köztes álláspont nem lehet. De akkor hova álljanak a belgák a saját kis véleményükkel?

Mielőtt a korábbi bejegyzéseim alapján nyugatmajmolással vádolnának, álljon itt egy remek példa, azt bizonyítandó, nem csak Magyarországon vannak korlátolt politikusok. Az USA-ban például egyre nagyobb teret nyer, hogy meg kellene adóztatni a hibrid autókat.

Most megmondom előre, hogy a következő választások a legrövidebb szlogenekről fognak szólni. Aki egyszerűbben mondja, hatásosabban mondja, és hozzá hitelesen adja „a nép gyermeke” ábrázatot, az fog nyerni. Aki meg túlbonyolítja, hogy „egyrészt-másrészt”, az a szó legszorosabb értelmében el fog veszni a részletekben. Mivel most még van idő, álmodozok egy kicsit, hogy milyen lenne szerintem egy ideális kormányprogram.

Most mindenki azt fogja gondolni, hogy elírtam a címet, vagy fizetett huhogó vagyok, de ha követik az alábbi gondolatmenetet, akkor belátják, hogy nem hülyeség. Ha nem lenne az egész rezsicsökkentési kampány, akkor már rég lennének a lakosság részére a versenypiacon olyan alternatívák, amik a rezsicsökkentett árnál is olcsóbb villanyt kínálnának.

Hiszik vagy sem, létezik a körülményeknek olyan kedvezőtlen konstellációja, hogy a megújuló energia elterjedésének köszönhetően nő – vagy legalábbis nem csökken – az üvegházhatású gázok kibocsátása. És itt most nem a biogáz gyötörte szarvasmarhára kell gondolni. Meglepően hangzik, de a nap- és szélenergia elhozta a szén reneszánszát.

Az álszentségnek és a sunyiságnak újabb szintjét sikerült megütnie a kormánypártnak. Tényleg van ebben az országban bárki, aki elhiszi, hogy meglepetésként érte devizahitel ügyben a Kúria döntése a Fideszt? Tényleg ennyire gerinctelenek, hogy saját híveik előtt is eljátsszák, hogy meg van kötve a kezük? Hát mi volt eddig, amit ha nagyon akart a Fidesz, akkor ne tudott volna átverni egyetlen nap alatt törvény formájában? Játsszák itt a fogalmatlan körtéri nyugdíjast, hogy „jaj, szívem, én is csak most hallottam, hát ez skandallum…”

Nagyjából akkor vált egyébként teljesen nevetségessé a rezsicsökkentési kampány, mikor rászálltak a kéményseprésre. Valahogy a drága villany, a drága gáz és a drága víz után nem feltétlenül erre számított az állampolgár, hanem azt hihette, hogy egy viszonylag nagyobb tételt talál meg még célpontként jóval azelőtt, hogy lecsapna a kormos pistákra. Üzemanyag, halló, az nem drága?